Tükörpróba az öntudatosság érdekében: mely állatok kezelik vele és melyik nem

A tudósok az öntudat tükrös vizsgálatát használják a különféle állatfajok intelligencia szintjének meghatározására. Sőt, a fauna nem minden képviselője képes átjutni, csak néhánynak sikerül. Egy ember körülbelül 1,5 éves korban képes legyőzni ezt a tesztet, és a macskák és kutyák, kedves háziállatainkat, akiket mi a leggyakoribb és ravaszabbnak tekintünk, nem képesek felismerni magukat a tükörben.

Úgy gondolják, hogy az öntudatosság sikeresen elvégzett tükörtesztje az intelligencia magas szintű fejlõdésének egyik mutatója. Ezt az érdekes kísérletet több szakaszban hajtják végre. Ha az állat alvásban van, rajzot rajzol a testére egy speciális szagtalan festékkel. Az ébredés után az állatnak tükröt hoz, amelyben vagy felismeri önmagát, vagy másfajta egyénként érzékeli a reflexiót. Ha az állat felismerte önmagát, akkor elkezdi vizsgálni magát a tükörben, figyelembe véve a festék felhordásának helyét.

Az első tükörvizsgálatot 1970-ben Gordon Gallup, Jr végezte, és a csimpánzok teszt alanyként viselkedtek. A tudósok külön helyiségekbe helyezték őket, majd tükörbe vitték őket. A csimpánzok viselkedését megfigyelve a tudósok kifejlesztettek egy „tükörtesztnek” nevezett tesztet.

Kiderült, hogy a hominid család képviselői, beleértve az embereket is, a tükrös tesztelés során a legjobb munkát végzik. A teszt sikerességében a csimpánzok, a hülye csimpánzok, a gorillák és az orangutánok tették a legnagyobb sikert. Más olyan emlősök között, akik képesek látni magukat a tükörben, és nem valaki másnak, nevezhetünk elefántokat, gyilkos bálnákat és delfineket a Bottlenose delfin nemzetségéből.

Az egyetlen madár, amely jelenleg elvégzi a tükörvizsgálatot, a szarka. A kétéltűek és hüllők képviselői között nem találtak ilyen értelmiséget, ám a halak között találtak. Kiderült, hogy az óriás tengeri ördögök, hatalmas halak a szúrásból, jól meg tudják határozni, mit látnak a tükörben. De a fő szenzáció talán hangyáknak tekinthető. A hangyákkal kísérletező belga tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy azonosíthatják magukat a tükörben.

Számos kutató azonban úgy gondolja, hogy a tükörteszt sikertelensége nem jelenti közvetlenül az állat öntudatának hiányát vagy intelligenciájának alacsony szintjét. Például a német pszichológus, Helmut Prior úgy véli, hogy a tükörteszt valószínűleg nem alkalmas kutyák és macskák számára, és maga a tükör nem szolgálhat arra, hogy megfigyeljék magukat és a körülvevő világot. Kutyák és macskák rehabilitációjára vágyik, Prior kijelenti, hogy ezek az állatok térben orientálódnak, és elsősorban szajuk alapján azonosítják magukat és rokonaikat, és mivel a tükör nem bocsát ki szagot, az állatok elveszítik érdeklődését iránta.

A tükörteszt helyes értelmezésével kapcsolatos nézeteltérések ellenére ez továbbra is az egyik jelentős kísérlet az állatvilág különböző képviselőinek intellektuális fejlettségi szintjének meghatározásakor.