A Luzon szigeten új emberfajok maradványait fedezték fel

A világ különböző részein végzett felfedezések és tanulmányok tömege ellenére az ember származásának története még mindig tele van fehér foltokkal. A már felfedezett fajok rokonságával nem minden egyértelmű, és számos országban folyamatban vannak viták azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy hol található az egész emberiség ősi otthona. És a közelmúltban a paleontológusok beszámoltak arról, hogy Luzon szigetén olyan ősi emberek új faját fedezték fel, akiknek fogai nagyon kicsik, bár egyes tudósok nem értenek egyet egy új faj kiosztásával.

A Luzon-sziget, amelyen a különféle országok régészei évek óta dolgoznak, a Fülöp-szigetekhez tartozik. De ha ma Luzon egy sziget, akkor a múltbeli geológiai korszakokban, amikor a Világ-óceán szintje alacsonyabb volt, ezt a területet egy szárazföldi híd kötötte össze az Eurázsia felé. A tudósok szerint az ősi emberek ősei léptek ide erre a hídra.

Az ősi emberek maradásának első nyomait Luzon északi részén fedezték fel. A régészek a sziget ezen részén kőből készült szerszámokat, valamint az indiai orrszarvú csontjait találták, amelyeken vágások és dudorok nyomait rögzítették. Ezért a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az orrszarvút a sziget primitív lakói ölték meg. A leletek kora 630-780 ezer év.

És a közelmúltbeli Luzon-i ásatások újabb új fajok felfedezéséhez vezettek. Callao-barlangban három emberhez tartozó csontváz töredékeit találták. Miután összehasonlítottuk a talált anyagot a nemzetség képviselőinek meglévő csontmaradványaival homoszexuális, az antropológusok arra a következtetésre jutottak, hogy ez egy új faj, amelynek a nevét kapta Homo luzonensis. Jelenleg a tudósok a DNS kinyerésén dolgoznak az ókori Luzon lakosoktól. Ez ismert Homo luzonensis rövid volt, amint azt a kicsi fogak is bizonyítják. A leletek kora 50-80 ezer évre nyúlik vissza.

A nemzetség új képviselője még nagyobb zavart okozott az emberi eredet története során, különös tekintettel arra a tényre, hogy a DNS-t még nem sikerült azonosítani. Az ujjak és a lábujjak szerkezete jelzi hasonlóságát a nagyon ősi hominidekkel. Az antropológusok szerint a Homo luzonensis fára tudott mászni, mivel ujjai meghajlottak, akárcsak az Australopithecus.