A Maja Maja civilizáció halálának rejtélye: amit a tudósok fedeztek fel a Nagy Kék Lyukban

Ennek a természeti tárgynak a repülési magasságból való kilátása egyszerűen csodálatos, és Jacques-Yves Cousteau a Big Blue Hole-t az egyik legjobb merülési helynek nevezte. Az óceánok közepén egy tökéletesen sima kerek tölcsér úgy néz ki, mint egy párhuzamos világ bejárata. Az óceán környező felületéhez viszonyítva a sötétebb víz színvonalasan tanúskodik a Nagy Kék Lyuk kolosszális mélységéről, amely vonzza a búvárokat és az utazókat az egész bolygóról.

A nagy kék lyuk és az azt körülvevő atoll Belize állam területén található, a Karib-tengeren. A természeti jelenség a világítótorony zátonynak nevezett szigetek része, amely 70 km-re fekszik a parttól. Átmérője 300 méter, a tölcsér mélysége 124 méter.

A kutatók szerint körülbelül 150 000 évvel ezelőtt ez a régió szárazföldön található, és maga a lyuk lágy karbonátos kőzetekkel volt kitöltve: gipsz, mészkő és dolomit. Ezt követően a tengerszint emelkedett, és a régiót elárasztotta a tengervíz. A vízerózió megtette a munkáját, és egy karsztcsatorna alakult ki, amely a bolygó egyik legnagyobb.

Érdekes, hogy a Nagy Kék Lyuk oldalsó fülkével rendelkezik, vagyis a falai nem szigorúan függőlegesek.

A Nagy Kék Lyuk azonban nem csak csábító hely a tengeri állatok búvárkodására és megfigyelésére. Ennek az egyedülálló természeti helynek a tanulmánya segített a tudósoknak felfedni a maja civilizáció hanyatlásának rejtélyét. A kutatók korábban azt sugallták, hogy a szomszédos Yucatán-félszigeten egy nagy civilizáció hanyatlásának oka valószínűleg egy hosszú aszály volt. Az alsó üledékminták megerősítették ezt a verziót. A helyzet az, hogy a csapadék mennyiségétől függően a szomszédos tenger fenekének üledékeiben a titán és az alumínium aránya megváltozik. Az intenzív csapadék aktívan lerontja a talajréteget és eltávolítja az ásványi anyagokat a talajból. Ezen csapadékok elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Yucatan-félsziget területén gyakran 800 és 1000 év közötti aszályt figyeltek meg, és a csapadékmennyiség az adott időszak éghajlati normája alatt volt.

A maja civilizáció, akárcsak az ókori világ többi agrár állama, teljes mértékben a kedvező környezeti feltételektől függött. Évelő terméskiesés esetén a civilizáció a kihalás szélén állt. Pontosan ez történt a maja állammal a Jucatán-félszigeten: Amerika kiemelkedő kultúrája a nedvesség hiánya miatt csökkent.