Miért váltak a gyapotterületek ökológiai katasztrófaövezetekké a bolygón?

A pamutszálat, amelyből pamutszövet készül, a növényi pamutból nyerik. A világ pamuttermelésének növekedése hozzájárul a gyapottermesztésre kijelölt területek bővüléséhez. Kevesen tudják, hogy a fehér és bolyhos pamut, amelyet világszerte elismernek természetessége és biztonsága szempontjából, a hagyományos pamuttermesztési régiókat környezeti katasztrófaövezetekké alakítja.

A gyapot nagyon termofil növény, amelyhez hosszú hőmérsékletet és mérsékelt hidratációt igényel a kedvező növekedéshez. Ezért a gyapottermesztés fő területei bolygónk száraz és forró területeire koncentrálódnak. A gyapothoz kiosztott mezőgazdasági földterület világvezetői India, az Egyesült Államok, Kína, Pakisztán, Üzbegisztán és Brazília. A gyapotot Afrika egyes országaiban is termesztik.

A gyapotot a környezeti hatás szempontjából az egyik legkárosabb növénynek tekintik. A szakemberek 6 típusú rovarirtót különböztetnek meg, amelyek a gyapot számára súlyos károkat okozhatnak. Ennek elkerülése érdekében a gyapotot rendszeresen növényvédő szerekkel kezelik. Ezenkívül a gyomokat és a különféle betegségeket is meggátolják, amelynek köszönhetően tonna herbicid és gombaölő szer esik a talajba. A szegény országokban, ahol a gyapotot továbbra is kézzel termesztik és betakarítják, évente emberek ezrei szenvednek vegyi mérgezéssel.

A pamuttermesztési régiók második problémája a vízkészletek kimerülése. Noha a gyapot szárazságtűrő növény, víz nélkül egyáltalán nem tud nőni. Ezért a gyapottermesztés száraz területein meg kell szervezni a mezők mesterséges öntözését. Ez gyakran szomorú következményekhez vezet.

Például az Egyesült Államok Magas-Alföld területén, ahol a gyapotot és más növényeket már több mint száz éve termesztenek, a vízkészletek kimerülésének problémája súlyos. A helyzet az, hogy hatalmas pamutterületek öntözésére vizet használnak, amelyet az Ogallal föld alatti víztartójából nyernek. A szakértők szerint a víztartály tartalékai kimerülés szélén vannak, és egyes kutakban a víz már kifogyott.

Egy másik jól ismert régió, ahol a katasztrofális ökológiai helyzet nagyrészt a gyapottermesztés miatt alakult ki, Közép-Ázsia. A kolosszus vízmennyiség visszavonása az Amu Daryából és a Syr Daryából az Aral-tenger eltűnését okozta korábbi határain. Azt mondhatjuk, hogy Türkmenisztán és Üzbegisztán ma pamutmezők túszai. Ezen országok költségvetésének legfontosabb jövedelemforrása a gyapot termesztése és értékesítése. A jelenleg nem hatékony öntözőrendszer azonban kétségbe vonja az egész régió jólétét.

Ezen túlmenően a gyermekmunka világméretű pamut ültetvényeken történő felhasználásának problémája súlyos. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban, például az Egyesült Államokban, Ausztráliában vagy Brazíliában a gyapotot mezőgazdasági gépekkel termesztik és betakarítják. Indiában, az afrikai országokban és a közép-ázsiai köztársaságokban a gyapotot elsősorban kézzel szedik, a gyermekmunka bevonásával. És ez a helyzet sajnos nem valószínű, hogy a közeljövőben megváltozik.