Sámi: azok a lapi nép, akiknek nemzeti himnuszuk és zászlójuk van, de nincs államuk

Lappföld egy mesés országgal társul, ahol hó esik, láthatjuk az aurorát és lovagolhatunk egy szarvast. De ez is az Európa észak-részén fekvő terület történelmi neve, amelynek őslakos lakosai lappangók vagy számi. Nagyon szokatlan nyelvet beszélnek, a szamiknak még megvan a saját himnusza és zászlója. De Lappföld soha nem volt külön állam.

A számi régiók Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Oroszországban vannak, és a lakosok magukat országuknak „Sampi” -nek hívják. A legtöbb szamik Norvégiában élnek, ahol a legfrissebb adatok szerint 37,7 ezer ember él. A svédországi számi szám szintén meglehetősen magas - körülbelül 20 000 ember. De Finnországban manapság csak körülbelül 8000 képviselő van az északi őslakos őslakosok körében. Oroszországban a szamáik, vagy, ahogyan ezeket más néven is hívják, a Lappok a Kólai-félsziget területén élnek, ám ezek közül legfeljebb 2000 van. A hazai számi kultúra központja a Murmanszki régióban található Lovozero falu. A finn Sami Parlament szerint összesen mintegy 75 000 számi él a világon.

A Sami nyelv, amely jelenleg a Sami körülbelül egyharmadának tulajdonosa, az urál nyelvcsalád finnugor ágához tartozik. Manapság a Sami nyelvhez legközelebb esnek a finn, a karél és az észt. Érdekes, hogy maga a nyelv négy olyan nyelvjárással rendelkezik, amelyek annyira különböznek egymástól, hogy a sami különféle etnikai csoportok képviselői gyakorlatilag nem értik egymást. Ezért számos kutató négy különálló sami nyelvet azonosít.

A számi nyelv, bár a finnugor nyelvek csoportjába tartozik, ugyanakkor rendelkezik egy megkülönböztető jellemzővel. Az ezen a nyelven található szókincs kb. 1/3-a rejtélyes eredetű. A szavak ezen ősi részének nincs analógja egyetlen finnugor nyelven sem. Sőt, a világ jelenleg létező nyelveinek egyike sem kapcsolódik hozzájuk. Ezért a nyelvészek azt sugallták, hogy a szamik kezdetben beszélték Európa legrégibb népeinek nyelvét, majd később a finnugor ág képviselői asszimiláltak.

A genetikus kutatások nem derített fényt a saamok titokzatos eredetére, hanem csupán új kérdéseket tettek fel. Kiderült, hogy a szamák genotípusukban szignifikánsan különböznek a szomszédos népektől, ám van némi hasonlósága a Kelet-Szibéria népeivel, különösen a jakutokkal. A néprajzosok úgy vélik, hogy a számi ősök Nyugat-Európa területéről északra érkeztek Európába mintegy 11 ezer évvel ezelőtt, és a számi nyelvet több száz évvel ezelőtt osztották nyelvjárásokra.

A 20. század elején a legtöbb sám tradicionális életmódot folytatott, szarvastenyésztéssel, horgászással és vadászattal foglalkoztak. A számokat már régóta a félig nomád életmód jellemzi, amely a szarvas szezonális vándorlásához kapcsolódik. A 20. században azonban ennek a népnek csak néhány képviselője sikerült megőriznie a hagyományos számi életmódot. Az aktív asszimiláció során a sámok többsége elvesztette nyelvét, szokásait és meggyőződését a természet szellemeinek imádása alapján. A szamik csak kis része folytatja a szarvastenyésztést és más hagyományos kézműves tevékenységeket.

De ma a sami nemzeti identitás fellendülése tapasztalható. Norvégiában, Svédországban és Finnországban, azokban a régiókban, ahol a sami lakosság a legkoncentráltabban van, a sami nyelv nemrégiben szerzett hivatalos státuszt. Évente számi konferenciákat, találkozókat és fesztiválokat rendeznek, amelyek alkalmával ünneplik az ünnepeket. A sami probléma és a mozi nem hagyta figyelmen kívül a témát: játékfilmeket és dokumentumfilmeket jelentenek meg ezen emberek kultúrájáról és történelméről. A Nemzetközi Sami napot február 6-án ünneplik.

Az anyag szerzői jogvédelem alatt áll, ha egy cikkre vagy a travelask.ru webhelyre mutató hivatkozás másolása szükséges