Marmara-sziget: Fehér márvány lerakódásai, amelyeket több mint 2,5 ezer éve bányásznak

A Marmara-tengert, amelyet Európa és Ázsia között szétterítünk, nem véletlenül nevezzük erre. Ez a tenger a Marmara szigetéről kapta a nevét, amely a tenger nyugati részén található, és a bolygó legrégebbi márványbányászati ​​helyszíne. A szigeten bányászott márványból sok ősi építészeti emlékművet építettek, és a szigeten található lerakódásainak ipari fejlődése a mai napig folytatódik.

A mai Törökország tulajdonában lévő Marmara-szigetet nem mindig hívták erre. Abban az időben, amikor még csak megkezdődött a fehér márvány bányászata, Prokonnessos nevet viselt, amelyet a görögök adtak neki, és maga a tenger Propontisnak nevezte. A kutatók szerint a szigetet a görögök lakták a Kr. E. III. Évezredben. Kedvező feltételek alakultak ki a borkészítéshez és a gazdálkodáshoz, és miután kiváló minőségű fehér márványbányát bányásztak itt, a sziget virágozni kezdett, és itt éltek a görög arisztokrácia képviselői.

A Marmara szigetéről származó fehér márvány felhasználásával számos ősi műemlék épült, köztük a híres Efézus Artemisz-temploma, amely a világ ősi csodáinak közé tartozik. A szigetet a történelem folyamán görögök, rómaiak, törökök uralták, és mindannyian nagyra értékelték az itt található márvány minőségét, és kitermelését itt végezték több mint 2,5 ezer évig.

A Marmara-sziget a legnagyobb a Marmara-tengeren, területe 130 négyzetkilométer. 1923-ig főleg görögök lakották. Az első világháború után azonban a sziget Törökország tulajdonává vált, és lakosságának nagy része örökre elhagyta ezeket a helyeket. 1935-ben pusztító földrengés történt Marmarában, amelynek eredményeként sok ősi építészeti emlék megsemmisült vagy súlyosan megsérült. Ennek ellenére van valami látnivaló, így a turisták gyakran látogatják meg a szigetet.