Ökológusok és vegetáriánusok egyszerre: miért nem a hús egészséges?

November 1-je a nemzetközi vegán nap, és október egészét hagyományosan annak a hónapnak tekintik, amely a vegetarianizmus különféle szempontjaira fókuszál. Az ezzel összefüggésben tartott különféle konferenciák és szemináriumok célja, hogy felhívja az emberiség figyelmét a húsfogyasztás etikai oldalára, miközben a húsfogyasztás problémája a közelmúltban megjelent egy másik szempont - a környezetvédelem szempontjából. Szakemberek szerint a szarvasmarha-tenyésztés hús és tejtermékek kedvéért a legkedvezőtlenebb hatással van a környezetre a mezőgazdaság minden ágazata és az élelmiszeripar egésze szempontjából.

A közelmúltban a világközösséget komolyan aggasztja a bolygó túlnépesedése és annak következményei: élelmezés és ivóvízellátás, valamint a globális felmelegedés, amelyet az üvegházhatású gázok túlzott kibocsátása okoz. Ebben a tekintetben a tudósok felhívták a figyelmet arra a tényre, hogy a hústermelés környezetvédelmi szempontból nagyon káros iparág, és ezért van ez.

Az európai kutatók elemezték az élelmiszeriparnak a bolygónk ökológiájára gyakorolt ​​hatásáról szóló adatokat. A tudósok, arra összpontosítva, hogy 2050-re a világ népessége 10 milliárd ember lesz, első pillantásra nagyon váratlan következtetést tettek: az emberiségnek mérlegelnie kell étrendjét és csökkentenie kell a húsfogyasztást. Ez elsősorban az Egyesült Államokra, Európára és a világ más fejlett országaira vonatkozik, ahol magas a hústermelés és -felhasználás.

A helyzet az, hogy a hús és egyéb állattartási termékek globális termelése minden évben növekszik. Csak az Egyesült Államokban a szakértők szerint évente mintegy 100 millió sertést, 35 millió szarvasmarhát és több mint 8 milliárd brojlercsirkét tenyésztenek. Természetesen a hús, a tojás és a tejtermékek biztosítják a lakosság számára a fehérjét, de a tudósok szerint ez környezetvédelmi szempontból rendkívül nem hatékony. Például ahhoz, hogy 1 kilogramm marhahúst előállítsanak, 14 kilogramm gabona szükséges, és még ahhoz is, hogy 1 kilogramm csirke elkészítéséhez 5 kilogramm gabona szükséges. Ez egyszerűen barbár hulladék, tekintettel arra a tényre, hogy a Földön körülbelül 1 milliárd ember rendszeresen alultáplált és hiányzik az élelem.

Az állattenyésztéshez szükséges gabona költségein kívül figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az állattenyésztés, mint a mezőgazdaság ágazata, hatalmas mennyiségű vizet fogyaszt. Tehát például 1 000 marhahús előállításához 15 000 liter vizet kell felhasználni, és 1 kg kenyér előállításához csupán 1300 liter vízre van szükség, ugyanakkor ugyanakkora mennyiségű paradicsom előállításához csak 180 liter víz szükséges. Mint láthatja, a különbség óriási.

De nem csak a környezetvédők küzdenek a hús túlzott fogyasztásával szemben: az orvosok is az oldalukon állnak. Valójában számos tanulmány szerint a nagy mennyiségben fogyasztott húskészítmények kardiovaszkuláris patológiák kialakulását idézik elő, és számos onkológiai betegséget is okozhatnak. A táplálkozási szakértők már régóta meg vannak győződve arról, hogy a húsfogyasztást heti 1-2 alkalommal kell korlátozni, és valaki még azt is hiszi, hogy a hús teljes elutasítása csak a szervezet javát szolgálja. És ez nemcsak a különféle vegetarianizmus híveire vonatkozik, hanem a táplálkozási szakemberekre is, akik azt állítják, hogy sokkal jobb, ha a test fehérjét nyer halakból, tejtermékekből és tojásból, mint vörösből vagy akár fehér húsból.

A környezetvédők viszont azt állítják, hogy az emberiségnek az elkövetkező évtizedekben 90% -kal csökkentenie kell a hústermelést, ha az emberek életre alkalmas bolygón akarnak élni.