Fojtó Mexikóváros, amelyben még az épületek is részt vesznek a légtisztításban

Mexikóvárosnak nyilvánvalóan nem volt szerencséje földrajzi elhelyezkedésével, modern lakosainak meg kell fizetniük az évszázadok óta elkövetett hibákat. A spanyolok, akik a városot az egykori azték főváros helyén alapították, még azt sem tudják elképzelni, hogy ez a város nagy környezeti problémákkal fog szembesülni, ideértve a kellemetlen elhelyezkedéssel kapcsolatos problémákat is.

Mexikóváros nemcsak az ország legnépesebb városa, hanem Észak-Amerika egyik legnagyobb is. Lakossága több mint 9 millió ember. De ezek csak a főváros lakosai, és ha figyelembe vesszük a Mexikóváros városi agglomerációját alkotó szomszédos pontok lakosságát, akkor még lenyűgözőbb számot kapunk - több mint 21 millió embert. Ezen emberek többsége a fővárosban dolgozik vagy tanul, rendszeresen olyan városban tartózkodik, amely elfojtja a szmogot.

A mexikói fővárosban a légszennyezés a fő környezeti probléma. Ennek oka nemcsak az ipari vállalkozások és járművek nagy száma, hanem a rossz időjárási viszonyok is. A helyzet az, hogy a város a vidéki vízgyűjtő-medencében helyezkedik el, amelynek környezeti szempontból kedvezőtlen mikroklímája van. A Mexikóváros minden oldalát hegyek veszik körül, amelyek korlátozzák a légáramlást és megnehezítik a szennyező anyagok eloszlását. Ennek eredményeként a kémiai szennyezőanyagok keverékének állandó felhője lóg a város felett, amely szabad szemmel bármikor látható.

A szakértők többször kijelentették, hogy a szennyezőanyagok megengedett koncentrációit több tízszer túllépik. A széndioxid, nitrogén-dioxid, szuszpendált szilárd anyagok és a nagyvárosi levegő egyéb alkotóelemei hátrányosan befolyásolják a lakosok, különösen a gyermekek egészségét. A tanulmányok kimutatták a légzőszervi és szív-érrendszeri betegségek magas szintjét, amelyet a tudósok a szörnyű levegőminőséggel társítanak. A szakértők azt állítják, hogy a cigarettafüst légzése sokkal előnyösebb, mint a mexikói város levegője. A főváros minden lakosa számára 4 tonna szén-dioxidot kell elszámolni. A múlt század 90-es éveiben az ENSZ szakértői elismerték a várost a bolygó szennyezettebb városaként, amelyet követően a hatóságok aktívan lépéseket tettek a helyzet javítása érdekében.

A személygépkocsik kibocsátásának csökkentése érdekében a városi hatóságok korlátozták az autók magánszemélyek általi használatát, és a teljes közlekedési rendszer reformját is elvégezték, javítva az infrastruktúrát és csökkentve a dugók számát. Ezen felül számos rendkívül veszélyes ipari vállalkozást eltávolítottak vagy bezártak. A fák a közelmúltban is emberek megmentésére készültek. A hagyományos módszereken túl egészen eredeti megoldásokat is alkalmaznak a levegőminőség javítására. Például az egyik városi épület homlokzatát légtisztító berendezéské alakították.

A főváros egyik kórházának falait innovatív burkolólapok borítják. Nem csak dekoratív, hanem képes szennyezőanyagokat is befogni. A legfinomabb titán-dioxid-bevonat napfény hatására aktívan felszívja a mérgező anyagokat, ideértve a nitrogén-oxidokat, benzolot, formaldehidet és kén-oxidot.

A probléma egy másik, nem szabványos megoldása a zöld utcai művészet, amely szintén a titán-dioxid hatására épül fel. Csak ebben az esetben adják hozzá ezt az anyagot annak a speciális festéknek az összetételéhez, amelyből valódi műalkotások készülnek. Ezt a technológiát Airlite-nek hívták, és a világ számos nagyvárosában, köztük Mexikóvárosban, sikeresen használják.

A megtett intézkedések természetesen javították a helyzetet, de végül nem tudták megoldani a mexikói légszennyezés problémáját. Tekintettel a város földrajzi sajátosságaira, valamint a népesség folyamatos növekedésére, sajnos ez jelenleg nem lehetséges.