A kínai genetikusok a főemlősöket klónozták, egymás után dinoszauruszok, mamutok és emberek körében

Nem olyan régen, a szenzációs hírek elterjedtek a világ minden tájáról: a kínai genetikusok két makákó klónt emelték fel ugyanazon a technológián keresztül, amellyel a juhokat Dolly készítették. A tudósok szerint ez az első ilyen siker a főemlősök klónozása területén.

A fejlett klónozási technológiát a Sanghaji Neurofiziológiai Intézet főemlősökkel foglalkozó központjának tudósai fejlesztették ki. Két jávai makákó született anya segítségével született, ma 8 és 6 hónapos koruk van. Zhong Zhong és Hua Hua pontosan ugyanaz a DNS. A csatlakozószövet-sejtek DNS-donorként működtek az ikrek előállításánál.

Mivel a Dolly juhát 1996-ban Skóciában klónozással nyerték, a tudósok nem álltak le ennek a módszernek a tökéletesítéséről. Meg kell jegyezni, hogy a Dolly juh volt az első emlős, akit klónoztak egy felnőtt szomatikus sejtmagjával, és nem csírasejtekkel. Az eredeti állat már a Dolly megjelenésekor meghalt, biológiai anyagát folyékony nitrogénben tárolták. Egy idő múlva tudományos cáfolás született arról, hogy Dolly valójában két anya genomját örökölte, és ezért nem genetikai klón. Bárhogy is legyen, Dolly a juhok viszonylag rövid életet éltek. 4 éves korában egészségi problémái kezdődtek, és 7 éves korában meghalt, míg rokonai általában 10–12 évet élnek. A gyógyíthatatlan betegségek miatt Dollyt meggyilkolták, ami a tudományos viták oka volt.

Egyes tudósok azon a véleményen álltak, hogy a klónozott juh korai halála nem más, mint a kedvezőtlen körülmények kombinációja. Mások úgy vélik, hogy Dolly szokatlan módon született. Úgy vélik, hogy a klónozott állatok kezdetben kevésbé valószínű, hogy jól élnek.

Dolly után még több emlőst klónoztak: juhokat, lókat, kutyákat, macskákat és bikákat. Mindegyikük egészséges volt, és reményt adott a tudósoknak, hogy az emlősök klónozását hamarosan alkalmazhatják a főemlősökre, az emberek legközelebbi rokonaira. De a genetikusok főemlőseivel sokáig tartottak a kudarcok. És most, amikor a kínai tudósoknak sikerült a makákókat klónozni, új perspektívák nyíltak a tudomány előtt. A kínai genetikusok szerint a főemlősök klónozása elősegíti számos emberi genetikai betegség, valamint immunrendszeri rendellenességek tanulmányozását.

A klónozás problémája azonban nemcsak a technológia fejlesztésében rejlik, hanem e folyamat etikai oldalán is. Például Dolly megjelenése már ellentmondásos reakciót váltott ki a társadalomban. Néhányan lelkesen hitték, hogy ez egy tudományos áttörés, amely lehetővé teszi az emberiség számára számos fontos probléma megoldását, míg mások éppen ellenkezőleg, aggódtak a genetikusok kísérletei miatt.

A társadalom különleges álláspontot képviselt az esetleges emberi klónozással kapcsolatban. A legtöbb szakértő szerint az emberi klónozás jogi, etikai és vallási problémákhoz vezet. Emiatt az emberi klónozás jelenleg sok fejlett országban tilos, és e tilalom megsértéséért büntetőjogi felelősség vonatkozik. Oroszországban az emberi klónozás ideiglenes tilalmáról szóló, 2002-ben elfogadott szövetségi törvény hatályos.

A tilalom kapcsán maga az eljárás sem veszítette el kilátásait. A tudósok remélik, hogy a klónozás segítségével legyőzhetők a betegségek és a kihalt állatfajok újjáéledhetnek: dinoszauruszok, kardfogú tigrisek, mamutok és mások. De sokan megértik, hogy ennek a technológiának a kifejlesztése végső célja az emberi klónozás.