A gazdasági csodával számolva: Dél-Koreában a nők már nem akarnak gyermeket szülni

Évről évre Dél-Korea vezető helyet foglal el a gazdasági fejlődés szempontjából. Itt a magas népességjövedelem, a csúcstechnológiás termelés dominál, és sok makrogazdasági mutatóban az ország a legtöbb európai országot megelőzi. De ennek a gazdasági jólétnek van hátránya. Dél-Korea, mint Japán és a világ sok más fejlett országa, demográfiai problémákkal szembesült, amelyek között rendkívül alacsony a születési arány és a népesség gyors öregedése.

Ezeket a problémákat évek óta a legmagasabb szinten vitatják meg, mindenféle ösztönző törvényt és kormányzati programot elfogadtak teljes finanszírozással, ám jelentős eredményeket még nem sikerült elérni. Ráadásul az elmúlt 2018-ban az országban a legalacsonyabb a születési arány az elmúlt 14 évben, amikor az összes termékenységi ráta (nőnkénti átlagos születések száma) 0,98 volt. Ez a legalacsonyabb arány a világon.

És egyszer a születési arány dél-koreai helyzete teljesen ellenkező volt. A 20. század közepén egy agrár és szegény országban a hatóságok sürgették a fiatal korealakat, hogy ne legyennek több, mint 2 gyermek, előmozdítva a termékenység csökkenését, és mindenkit meggyőzve arról, hogy a lányok ugyanolyan kívánatos gyermekek, mint a fiúk. Abban az időszakban a propaganda plakátok kijelentették, hogy a tradicionális nagycsalád-modell túlnépesedéshez vezet, és nem engedi a koreaiaknak gazdasági fellendülést.

Fénykép a 20. század közepén fekvő dél-koreai családról: anya, 5 lánya, a régóta várt legfiatalabb fiú és unokája És ez a 20. század vége: a fiatalabb generáció nem olyan nagy

Ezek az erőfeszítések gyorsabb eredményeket hoztak, mint a modern demográfiai politikák, és a születési arány csökkenni kezdett. A 80-as években ez már a népesség egyszerű reprodukciójának szintjén volt, amikor a teljes együttható 2,1 lett. A születési arány azonban, elérve az állam számára szükséges szintet, nem stabilizálódott, hanem tovább csökkent. Így a 20. század végére Dél-Koreában már felmerült egy másik demográfiai probléma - az alacsony születési arány. A nők már nem akartak otthon ülni és 2,3,4 gyermeket szülni, ahogy évtizedekkel ezelőtt volt. Beléptek az egyetemekbe, oktatást kaptak, tekintélyes állást szereztek és karriert építettek, egyenlő keresetet szerezve a férfiakkal, mert az ország gazdasági helyzete és a szociális szféra fejlődése lehetővé tette. És ha korábban az öregségük biztosítása érdekében a koreaiak törekedtek arra, hogy minél több gyermeket szüljenek, és biztosan fia szüljenek, még akkor is, ha a családnak már 4 lánya van, akkor a modern szociális garanciák tisztességes nyugdíjazási ellátásokat nyújtanak. Ez szintén fontos tényező volt a születési arány csökkenésének.

Így nézett ki Dél-Korea lakosságának kor- és nemi felépítése 1965-ben, amikor a hatóságok felszólítottak a születési arány korlátozására És ez egy modern kép a népesség kor- és nemi struktúrájáról, amikor a hatóságok minden eszközzel megkísérelik növelni a születési arányt

Egy másik fontos tényező, amely bonyolítja az állam küzdelmét a születési arány növelése és az egész népesség növekedése szempontjából, az országban az öngyilkossági arány magas, ideértve a fiatalokat is. A múlt század 80-as évei óta az öngyilkosságok száma Dél-Koreában több mint négyszeresére nőtt, és ma az ország egyik nemzeti problémájává vált.

Ma az állami demográfiai politika célja a születési arány növelése. Mindazonáltal, az összes intézkedés és az erre a célra elköltött több mint 150 milliárd dollár ellenére, még nem sikerült megváltoztatni a helyzetet. És míg a szociológusok megpróbálják megtalálni ennek okát, és fontolóra veszik a probléma megoldásának lehetőségeit, az országban a születési arány továbbra is csökken. A szakértők szerint 2030-ra a népesség kb. 25% -a 65 évesnél idősebb koreai. A lakosság vonatkozásában különböző előrejelzések vannak. Legoptimistább véleményük szerint 2050-re az ország lakossága 50,45 millió ember lesz, a modern 51,16 millió helyett. Más források szerint ez a szám csak 40 millió ember lehet, és akkor még a migránsok beáramlása sem lesz képes kitölteni a munkaerő-források hiányát, ami elkerülhetetlenül gazdasági problémákat eredményez.